Vannak ugye a hangsúlyos szótag jelölésére vonatkozó szabályok, ezekről itt írtam, de sorra is vehetünk néhány olyan esetet, amikor nem ott van a hangsúly, ahol gondolnánk, illetve eltűnik vagy megjelenik.
inglés → inglesa, ingleses, inglesas
– melléknevek, amelyek utolsó szótagján ékezet van: ha kapnak egy plusz szótagot, azaz nőneművé alakírjuk vagy többesszámba tesszük őket, az ékezet eltűnik. A hangsúly ugyan nem megy sehová, viszont az szabályoknak megfelelően így már ott lesz, ahol lennie kell (az utolsó előtti szótagon, pedig nem ment sehova), így nem kell ékezettel jelölni.
Ilyenek még: francés, alemán, portugués, danés, finés, escocés stb.
Que vagy Qué
– felkiáltó mondatban a qué felkiáltószó és ékezetet visel: ¡Qué bonito! – De szép!
– azokban a mondatokban azonban, amelyekben kívánunk valakinek valamit, a que kötőszó és két mondatot köt össze, de az egyik mondat hiányzik. A que kötőszó pedig nem visel ékezetet.
¡Que te mejores! – Gyógyulj meg! (= Te deseo que te mejores. – Azt kívánom neked, hogy gyógyulj meg.)
este, ese, solo
Az este és az ese, illetve persze minden nemű és számú alakjuk ékezetet viselt, ha utána nem következett főnév: Este coche es mío. / Éste es el mío.
A RAE 2010-ben eltörölte az ékezetes változatot, hiszen feleslegesen bonyolította az életet, ugyanazt jelentette úgyis, mint az ékezet nélküli változat.
Ugyanígy járt a sólo is. A sólo azt jelentette csak, a solo pedig, hogy egyedül. Ma már csak a solo használatát ajánlják. És a kulcsszó az ajánlják: nem ékezetes változatok sem számítanak helytelennek, de a RAE nem javasolja ezek használatát. Az emberek viszont megszokták, ezért elég gyakran használják is őket.
Gerundio, infinitivo és felszólító alak névmással találkozik
– három olyan igealak létezik, amelyik mögé is tehetünk névmást, ilyenkor mindig egybe kell írni vele: a gerundio, a főnévi igenév és a felszólító alakok (a subjuntivósak is, de csak a felszólítók, a tiltók nem)
Pásame la sal. – Add ide a sót.
No quiero decírtelo. – Nem akarom megmondani (neked azt).
Itt lényegében ugyanaz történik, mint feljebb a melléknevekkel, csak pont fordítva: a szó kapott egy-két új szótagot és bár a hangsúly nem ment sehova, megváltozott a szótagszám. A hangsúlyos szótag hátulról a harmadik, márpedig ilyen esetben mindig jelölni kell ékezettel.
Egyes szám – többes szám
Ugyanez megtörténik néha akkor is, ha egy szót többes számba teszünk, hiszen kap egy új szótagot. Sőt, van, hogy maga a hangsúly is máshol lesz, mint eredetileg volt. Ilyen szó nincs túl sok, általában megszokták tanulni őket a diákok. Néhány példa:
examen – exámenes; joven – jóvenes; imagen – imágenes;
carácter – caracteres; régimen – regímenes