Egyre többféle szótár jelenik meg a piacon, ami nagyon jó, viszont a bőség zavarát is okozhatja. Hogyan válasszunk szótárt? Honnan tudhatjuk, melyik szótár felel meg nekünk a legjobban?
Több szótár készítésében is részt vettem a Grimm Kiadónál, ezért nem ismeretlen számomra a terület. Szócikkíróként, illetve szótárszerkesztőként közreműködtem kisszótár, tanulószótár és kéziszótár létrehozásában is, így tudom, hogyan készül a szótár, a különböző szótárak esetében milyen szempontokat vesznek figyelembe a készítők, azaz, a szerkesztők és a kiadó.
A következő szempontokat érdemes végiggondolni, mielőtt új szótárra ruháznánk be:
Mi a szótár célja? Mire fogod használni?
Utazás – útiszótár, esetleg kisszótár.
Mindkettőnek megvan a maga előnye és hátránya. Az útiszótárakban teljes mondatok is szerepelnek témánkénti bontásban, így nagy segítségedre lehetnek, ha nem, vagy csak alig beszéled a nyelvet. Ezek jóval kevesebb szót tartalmaznak, mint egy kisszótár, cserébe viszont teljes mondatokat. A kisszótárak sok, egy utazáshoz túl sok szót is tartalmaznak, és bár vannak bennük példamondatok, egy útiszótárhoz és egy, a nyelvet nem beszélő utazó szükségleteihez képest elenyészően kevés.
Nyelvtanulás – tanulószótár és/vagy általános középszótár.
Nyelvtanulásnál fontos szempont még, hogy milyen szinten vagy, illetve milyen szintre akarsz eljutni? Kezdetben, ha nem tudod, pontosan milyen céljaid vannak a nyelvvel, azaz el szeretnél-e jutni magasabb, de legalább középfok szintjére, elég lehet egy kisszótár is, főleg költséghatékonyság szempontjából. Később viszont mindenképp a tanulószótár a legjobb választás egy nyelvtanuló számára, hiszen ezek a szótárak éppen a nyelvtanulók számára készülnek. Ha komolyan gondolod a nyelvtanulást, érdemes rögtön tanulószótárt venned, mert úgyis szükséged lesz rá. A kisszótárak igazából nem túl jók nyelvtanulásra, mert helytakarékossági szempontból egy-egy szóbokorból nincs meg bennük mindegyik szó (pl. a főnév igen, de az abból képzett ige vagy melléknév nem).
Fordítás – kéziszótár, nagyszótár (ha van), szaknyelvi szótárak. Nagyszótár csak angolból, németből és franciából létezik, spanyolból pl. sajnos egyáltalán nem készült még ilyen. (Mert túl kicsi rá a kereslet, nem elég nagy az érdeklődés, kevés ember foglalkozik Magyarországon a spanyollal olyan szinten, hogy megvegyen egy drága, akár több kötetes nagyszótárt.)
Ki fogja használni?
Gyerek – gyerekszótár, képes szótár;
Középiskolás – tanulószótár, diákszótár;
Felnőtt, nyelvszakos egyetemista, nyelvtanár, fordító – tanulószótár, általános középszótár, nagyszótár vagy szaknyelvi szótár.
A legtöbben nyelvtanulásra hsználjátok a szótárt, nézzük tovább ebből a szempontból:
– tematikus vagy általános szótár? Attól függ, mi a célod vele. Ha témakörönként van szükséged szókincsre, mert mondjuk nyelvvizsgára készülsz, akkor mindenképp jó ötlet beszerezni egy jó tematikus szótárt. (A Pons tematikus szótárai jók és bár a borítójuk szerint B1 szintet fednek le, középfokú nyelvvizsgára is nyugodtan készülhetsz belőlük.) Ha úgy általában nyelvtanulásra, szótárazásra használnád a szótárt, akkor tanulószótárt vagy kéziszótárt vegyél. A tematikust nem lehet szótárazásra használni, hiszen nem alfabetikus, azaz, nem betűk, hanem témák szerint rendezi a szavakat. A tematikus szótár és az általános szótár egyébként nem zárja ki egymást, mivel más a céljuk. Ha nyelvvizsgára készülsz, az a legjobb, ha mindkettőből veszel.
– az általános szótár tanulószótár vagy kéziszótár legyen? Középszintű (B2) nyelvtudásig jobb a tanulószótár, mivel az kifejezetten tanulásra való. Középfokú nyelvvizsgára, érettségire teljesen megfelel. (Az emelt szintű érettségi B2 szintnek felel meg.) Ha ennél komolyabban szeretnél foglalkozni az adott nyelvvel, akkor viszont ideje lesz venned egy kéziszótárt.
A szótár tartalma
Az a legjobb, ha belenézel a szótárba, mielőtt döntenél. Menj be egy nagyobb könyvesboltba és lapozz bele az ott található szótárakba. Hasonlíts össze több szótárt ott helyben. Ha nem lehet belelapozni, mert le van fóliázva (elméletileg kellene kint lennie mintapéldánynak), menj fel a kiadó honlapjára, mert lehet, hogy van “beleolvasó”, azaz néhány oldal a szótárból, amit meg tudsz nézni (pl. a Grimm kiadó szótárainál általában van).
Valami, amit senki nem tesz meg, pedig kellene: Olvasd el az előszót! Nem véletlenül írjuk 😉 Megtudod belőle, hogy hogyan kell az adott szótárt használni, milyen jelölések, rövidítések, plusz információk vannak benne és azok mit jelentenek. A Grimm szótárak belső borítóján pl. szokott lenni egy mintaoldal, ahol jól szemléltetve láthatod, hogy az egyes szócikkek milyen jelzéseket tartalmaznak, ezek hol vannak, hogyan néznek ki stb.
– hány címszót tartalmaz? Ezt a szótár hátoldalán szokta írni, de az előszóban is. A szótár vastagsága nem feltétlenül mérvadó, hiszen nem mindegy, hogy mekkora betűvel, mekkora szóközzel, milyen vastag papírra nyomtatták. Értelemszerűen, minél több címszót tartalmaz, annál jobb. De ez még nem minden.
– milyen adatok tartoznak a címszavakhoz? Van stílusjegybeli, földrajzi, szakterületi besorolás? Kiderül, ha egy adott szót jellemzően bizonyos országban vagy területen (pl. Mexikó vagy Latin-Amerika) használnak, esetleg szleng vagy valamilyen szakszó? (Honnan tudhatod? Ha Grimm szótár és van a belső borítójában címszóminta, akkor onnan. Ha nincs, akkor az előszóban keress mintát vagy a rövidítések listáját nézd meg. Vannak ilyesmikre utaló rövidítések a felsorolásban?)
– hány jelentés tartozik a címszavakhoz? Ez persze szótól is függ, mivel van olyan szó, aminek csak egy jelentése van és van, aminek több, mint tíz. Ha több szótárt összehasonlítasz, látni fogod a különbséget. Esetleg nézz meg olyan szavakat, amelyeknek tudod, hogy rengeteg jelentése van (ezek általában pl. a létigék vagy a “csinálni” jelentésű ige). Látni fogod, melyik szótárban bővebb, hosszabb, részletesebb a szócikk.
– hány ekvivalens van az egyes jelentésekhez? Az ekvivalens a szó más nyelvű megfelelője. A “szép” címszó esetében pl. ekvivalens az hermoso, bonito, precioso stb. szavak. Ha egy szócikk minden jelentésénél csak egy vagy két ekvivalens szerepel, az nem jelent jót. (Olyan szónál nézd meg, amelyikről tudod, hogy sok szinonímája van, pl. a “szép” a legtöbb nyelven ilyen.)
– vannak-e példamondatok? Mennyi? Minél több, illetve minél több jelentéshez van, annál jobb. Lehetőleg magyar fordítással, de ez azért alap szokott lenni.
– vannak-e kifejezések, esetleg szólások, közmondások? Ezeket a szócikk végén keresd. Többtagú kifejezések esetén a kifejezés a főnévnél van, vagy ennek hiányában az igénél vagy esetleg a melléknévnél. (A napokban merült fel a “ya está bien” kifejezés jelentése, amit végül a “bien” szó alatt talált meg a kérdező. Az estarnak annyi jelentése van és annyi kifejezésben szerepel, hogy képtelenség mindet nála felsorolni.)
– vannak-e és milyen plusz nyelvtani információk? Pl. rendhgagyó igék listája a szótár végén a függelékben?
– jár-e hozzá CD vagy ma már inkább az online használat lehetősége? (Vedd figyelembe, hogy az új laptopokban már nincs CD olvasó!)
– kiadás éve: az utóbbi évtizedben szerencsére sok új szótár jelent meg, ezért a kiadás éve ma már talán nem releváns, hiszen a legtöbb szótár új. Azért, ha lehet, minél újabb kiadású szótárt vegyünk, de pár év nem feltétlenül számít. Azt viszont érdemes azért megnézni, főleg kisebb kiadó vagy kisebb nyelv esetében, hogy nem egy régi kiadás egyszerű utánnyomásáról van-e szó. (Az eredeti kiadás évének szerepelnie kell a szótárban.) Miért ne vegyünk régi szótárt? Szerintem a 40 évvel ezelőttiekben nem szerepel a pendrive vagy a vízforraló… 😉
– Ha egy szótáron látod a Kiváló Magyar Szótár vagy Magyar Termék Nagydíj emblémát, azzal nem nagyon foghatsz mellé
Neked milyen szótárad van? Elégedett vagy vele? Szerinted melyik a legjobb spanyol szótár?
