Ti kérdeztétek 3.

Három kérdés is érkezett mostanában: egy ékezetekkel kapcsolatos, egy semleges névmásokról szóló és egy impersonal – pasiva refleja témájú. Nézzük is őket:

1) Honnan a manóból lehet tudni, hogy melyik szótagra kell az ékezet
(pídesela/escríbesela/dásela stb.) ?

Az, hogy mikor kell kitennünk az ékezetet és hova, néhány alapszabálytól függ. Lényegében akkor kell kitennünk az ékezetet, ha a hangsúly nem azon a szótagon van, ahol az alapszabályok szerint lennie kell. Ezekről itt írtam. Ha nem tudod őket, olvasd el, mielőtt itt tovább olvasol, hogy értsd, miről beszélek.

A fentiek ismeretében könnyen megértheted pl. azt, hogy hogyan tűnik el az inglés, alemán stb. melléknevekről az ékezet, amikor kapnak egy plusz szótagot (nőnem és/vagy többesszám). A dolog oka igazóból a szóvégi -n vagy -s és az, hogy a nőnem vagy többes szám toldaléka pont magánhangzó (-a) vagy -s-re végződik (-s, -es) Amikor pl. az inglés szó nőnemű vagy többes számú lesz, kap egy plusz szótagot. Ami utolsó szótag volt és a szabályok szerint az -n vagy -s miatt szabálytalan (ezért kell az ékezet), a plusz szótagtól szabályos lesz és már nem kell az ékezet: inglesa, inglese, inglesas.

Ami az igealakokat illeti, amikor kapnak egy-két névmást, az azt is jelenti, hogy kaptak egy-két új szótagot és kezdhetjük újból a számolást. Maga a hangsúly talán nem is megy sehova, továbbra is az a hangsúlyos szótag, mint eddig, csak már nem az az utolsó (előtti), hanem pl. két plusz szótagnál már hátulról a harmadik, akkor pedig már muszáj kitenni az ékezetet. Amikor egy igealak névmással bővül, legtöbbször kap egy ékezetet, mert az eredetileg hangsúlyos szótag hátulról minimum a harmadik lesz, hiszen kapott két szótagot (kivéve, ha elég rövid, két szótagos marad a szó: dime).

Melyek azok az igealakok, amelyek mögé névmást lehet tenni? Három ilyen van: imperativo (felszólító mód), gerundio és infinitivo (főnévi igenév).

2) Összehasonlításnál mi a különbség a de lo que és a de la/el/las/los que között? Hogyan döntöm el, melyiket használjam?

A kérdés valójában nem az összehasonlításra vonatkozik, hanem arra, hogy mi a különbség a semleges és a többi (hímnemű és nőnemű) névmás között, azaz itt konkrétan a lo que és az el/la/los/las que között, de általánosságban arra keresi a választ a kérdező, hogy mire valók a semleges névmások. Hát arra, hogy olyasmire utaljanak vissza, aminek nincs neme. A névmás ugyanis mindig valami helyett, egy főnév helyett áll, ahogyan a neve is utal rá: név-más valami más, ami a főnév helyett áll, azaz annak a másaként. Ha annak, amire a névmás utal, annak van neme, akkor a nemének megfelelő névmást kell használni, pl. La casa en la que vivimos. Ha nincs neme, mert mondjuk egy mondatra, egy előző gondolatra vagy hasonló megfoghatatlan dologra utalsz, akkor csak a semlegeset tudod használni, hiszen nincs neme a dolognak, így aztán nem tudod egyeztetni nemben. Pl. Es más grande de lo que creía. – Nagyobb, mint gondoltam. – Nincs is főnév, amire visszautalsz. Amire igazából utalsz, az a “mint gondoltam”, ami egy lényegében egy gondolat. Neme nincs. Mivel nincs neme és nem lehet egyeztetni nemben, marad a semleges névmás.

Milyen semleges névmások vannak?

lo, esto, eso, aquello

¿Qué es eso? – ha nem tudod mi az, nem tudod a nevét és a nemét sem, nem tudsz egyeztetni sem.

Eso es lo que pienso. – Ez az, amit gondolok. / Ezt gondolom. – annak, amit gondolsz, nincs neme

3) Hogyan döntöm el, hogy passzívnál se impersonalt vagy passiva refleját használjak?

A dolog ott kezdődik, hogy a se impersonal nem passzív. A kérdező nincs egyedül a kérdésével, a két szerkezet ugyanis tényleg nagyon hasonló, olyannyira, hogy egyes számban nyelvészetileg sem lehet köztük különbséget tenni. Az impersonal lényegében általános alanyt tartalmazó mondat lenne magyarul. Azaz, nincs alanya, azért is impersonal (személytelen) a neve.

Se dice que Juan se casó en secreto. – Azt mondják/beszélik, hogy Juan titokban megnősült.

A pasiva refleja szerkezetben viszont van alany: Se aprobaron las leyes. – Elfogadták a törvényeket. Ezért tudjuk egyeztetni az állítmánnyal, vagyis, ezért lehet többes számú az állítmány. És pontosan ezért nem tudjuk megmondani, hogy ha egyes számú az állítmány, akkor van-e alanya a mondatnak, tehát impersonal (nincs alanya, ezért nincs egyeztetés, ezért alapállapotban egyes számú az állítmány) vagy pasiva refleja (van alanya, de egyes számú, így az állítmány is).

Se vende piso. – Lakás eladó. – lehet impersonal, de lehet pasiva refleja is

Ez is érdekelhet