Spanyolban létezik kettős tagadás, tehát előfordulhat két tagadószó egyetlen mondatban, de nem bármikor! Az egyik tagadószó mindenképp a no, tehát a kérdés lényegében az, hogy mikor kell és mikor nem kell a no a mondatba? A szabály a következő:
Ha az IGE ELŐTT van már egy tagadószó, akkor csak az az EGY tagadószó szerepelhet a mondatban.
Ha a tagadószó (ami nem a no) az IGE UTÁN áll, akkor KÉT tagadószó kell a mondatba, tehát az igét ilyenkor a no meg kell, hogy előzze.
Mi játszhatja a másik tagadószó szerepét?
- határozószó: nunca, jamás, tampoco
- határozatlan névmás: nada, nadie, ninguno
- a ni szócska
Azaz, lényegében olyan nem fordulhat elő, hogy az ige előtt, amit tagadni akarunk, ne legyen semmilyen tagadószó. Ha nincs másik ott, akkor no mindenképp meg kell, hogy jelenjen. De ha van másik, az már elég is, akkor a no már nem kell.
No lo sé. – Nem tudom.
Nunca lo sabía. – Sosem tudtam.
VAGY:
No lo sabía nunca.
Ez azt jelenti, hogy ha egy mondatban szerepel a no szón kívül egy másik tagadószó is szerepel, akkor ugyanaz a mondat kétféleképp is helyes:
Eso nadie lo sabe. – Azt senki se tudja.
Es no lo sabe nadie. – Azt nem tudja senki.
Ni yo lo sé. – Én sem tudom.
No lo sé ni yo. – Én sem tudom.
