spanyolultanulunk.hu

A SE névmás használata

A SE névmás használata

Biztosan feltűnt már, hogy a SE névmás több, teljesen különböző helyzetben is előfordul, sőt, lehet, hogy nem is teljesen világos, hogy mikor miért is jelenik meg a mondatban, mi a pontos szerepe. Éppen emiatt gyakran előfordul, hogy a spanyolul tanuló diákok bizonytalanul használják vagy kihagyják a mondatból. Nézzük meg, milyen szerepeket játszhat:

A SE névmás 3 fő előfordulása:

1) SE reflexivo, azaz visszaható névmásként, visszaható igéknél: Hay que lavarse las manos antes de comer. (Étkezés előtt kezet kell mosni.) A visszaható és álvisszaható igékről itt írtam. Ezek további nyelvészeti felosztásából eredően a SE névmás használatát is bonyolíthatjuk tovább (pl. se recíproco – kölcsönös se stb.), de hacsak nem nyelvésznek készülsz, most felesleges lenne.

2) SE pasivo, azaz passzív/szenvedő SE, passzív/szenvedő szerkezetben: La nueva constitución se aprobó el lunes pasado. (Az új alkotmányt múlt hétfőn fogadták el.)
(A spanyol szenvedő szerezetről pedig ebben a posztban olvashatsz.)

3) SE impersonal, azaz személytelen SE. Emlékeztek még arra, hogy a szenvedő és személytelen mondatok könnyen összekeverhetőek? Pont azért, mert mindkettőben szerepel a SE névmás: Se venden cachorros de dos meses. (Kéthónapos kiskutyák eladók.)

+ 1: a le/les részes esetű névmások ha összefutnak a lo/la/los/las tárgyas névmásokkal, se-vé alakulnak: Se lo dije. – Megmondtan neki (azt).

Mi fán teremnek a spanyol igevonzatok?

spanyol igevonzatok

A haladó nyelvtanulók számára már ismerősek a spanyol igevonzatok, de a kezdők sokszor értetlenül állnak a jelenség előtt, amikor először találják magukat szembe vele. Mik tehát azok a vonzatos igék és mit csináljunk velük?

Először is, tisztázzuk, hogy mik azok az elöljárószók vagy prepozíciók (preposiciones): ezek rövidke kis szavak, amik általában a szó mondatbeli szerepét mutatják (hogy pl. tárgy vagy valamilyen határozó stb.), legöbbször ez létezésük célja. A magyarban nincsenek elöljárószavak, mert a magyar más nyelvtípusba tartozik, mint pl. a spanyol. Magyarban ragokkal fejezzük ki azt, amit spanyolul elöljárókkal: a házBAN = EN la casa. (Cserébe spanyolban nem kell a főneveket és mellékneveket olyan bonyolult rendszer szerint ragoznunk, mint németben vagy latinban.)

Olvass tovább

Ti kérdeztétek 1. – subjuntivo

ti kérdeztétek 1

Mivel időnként Ti olvasók feltesztek nekem nyelvtani kérdéseket,  úgy döntöttem, hogy az érdekesebb, trükkösebb példányokat megválaszolom itt a blogon is, így mások is tanulhatnak belőlük.

Kérdés:

A „No creas que estoy loco” mondatban miért nem subjuntivót kell használni az „estoy” helyett, amikor egy tesztben a “No permitas que…..” kezdetű mondat subjuntivóval folytatódik?

Olvass tovább

A spanyol szenvedő szerkezet három típusa

spanyol szenvedő szerkezet (passzív)

A spanyol nyelvben három szenvedő (passzív) szerkezet létezik:

Pasiva con ser

– a ser segédige ragozott alakjával és a befejezett melléknévi igenév (participio) az alannyal nemben és számban egyezetett alakjából képezzük. Ez a szerkezet cselekvést, történést fejez ki: La ventana fue abierta. – Az ablakot kinyitották.
A cselekvés végzőjét a por elöljárószóval kapcsoljuk a mondathoz (La ventana fue abierta por el profesor. – A tanár nyitotta ki az ablakot.), de el is hagyhatjuk, ha a cselekvőt nem tudjuk vagy nem akarjuk megnevezni.


Figyelem!
– A melléknévi igenévnek számban és személyben egyeznie kell az alannyal!
– Ezeket a szenvedő mondatokat könnyen felismerhetjük a por által bevezetett mondatrészről.

Olvass tovább

Spanyol múlt idők – rövid összefoglaló

spanyol múlt idők

A spanyol nyelvben négy múlt időt használunk a leggyakrabban. Nézzük meg, mikor melyiket:

Pretérito perfecto (Közelmúlt)

Akkor használjuk, ha a cselekvés vagy történés

– a nagyon közeli múltban történt: hace dos minutos, hace poco

– még le nem zárult időszakban történt. Tipikusan a következő és ehhez hasonló időhatározókkal: hoy, esta semana, este mes, ya, todavía, nunca, alguna vez stb. A lényeg tehát nem elsősorban az, hogy mennyire régen történt a dolog, hanem inkább az, hogy lezárult-e az az időszak, illetve kapcsolatban van-e még a jelennel. Ezért használjuk az aún, todavía, ya, nunca, jamás időhatározókkal is: ezek azt fejezik ki, hogy a jelenhez képest megtörtént-e már valami vagy eddig még nem.

Olvass tovább