Szereted a spanyolt? Én is, ezért írom ezt a blogot!
Nyelvészeti szempontból 3 olyan ige (imprimir – nyomtat, freír – olajban, zsírban süt, proveer – ellát valamivel) van a spanyolban, amely két participióval is rendelkezik (imprimido – impreso, freído – frito; proveído – provisto). Ebben a három esetben a szabályos és a redhagyó alak között nincs különbség, használhatjuk bármelyiket participióként vagy melléknévként.
Az igei körülírás (perífrasis verbal) mindig egy segédigéből és egy főigéből áll. A segédigét ragozzuk a mondatunknak megfelelő személyben, számban, igeidőben, igemódban, a főige pedig valamelyik nem ragozható, igenévi alakban (melléknévi (participio), határozói (gerundio) vagy főnévi igenév (infnitivo)) alakban áll.
A segédige általában egy olyan ige, amelynek egyébként önmagában is van jelentése, de igei körülírás esetén gyakran teljesen elveszíti a saját jelentését. A szerkezet jelentését maga a szerkezet, illetve a használt főige adja meg.
A spanyol nyelvben három szenvedő (passzív) szerkezet létezik:
– a ser segédige ragozott alakjával és a befejezett melléknévi igenév (participio) az alannyal nemben és számban egyezetett alakjából képezzük. Ez a szerkezet cselekvést, történést fejez ki: La ventana fue abierta. – Az ablakot kinyitották.
A cselekvés végzőjét a por elöljárószóval kapcsoljuk a mondathoz (La ventana fue abierta por el profesor. – A tanár nyitotta ki az ablakot.), de el is hagyhatjuk, ha a cselekvőt nem tudjuk vagy nem akarjuk megnevezni.
Figyelem!
– A melléknévi igenévnek számban és személyben egyeznie kell az alannyal!
– Ezeket a szenvedő mondatokat könnyen felismerhetjük a por által bevezetett mondatrészről.