Szereted a spanyolt? Én is, ezért írom ezt a blogot!
Mivel időnként Ti olvasók feltesztek nekem nyelvtani kérdéseket, úgy döntöttem, hogy az érdekesebb, trükkösebb példányokat megválaszolom itt a blogon is, így mások is tanulhatnak belőlük.
Kérdés:
A „No creas que estoy loco” mondatban miért nem subjuntivót kell használni az „estoy” helyett, amikor egy tesztben a “No permitas que…..” kezdetű mondat subjuntivóval folytatódik?
A spanyol nyelvben négy múlt időt használunk a leggyakrabban. Nézzük meg, mikor melyiket:
Akkor használjuk, ha a cselekvés vagy történés
– a nagyon közeli múltban történt: hace dos minutos, hace poco
– még le nem zárult időszakban történt. Tipikusan a következő és ehhez hasonló időhatározókkal: hoy, esta semana, este mes, ya, todavía, nunca, alguna vez stb. A lényeg tehát nem elsősorban az, hogy mennyire régen történt a dolog, hanem inkább az, hogy lezárult-e az az időszak, illetve kapcsolatban van-e még a jelennel. Ezért használjuk az aún, todavía, ya, nunca, jamás időhatározókkal is: ezek azt fejezik ki, hogy a jelenhez képest megtörtént-e már valami vagy eddig még nem.